BKP: A katolikus püspökök igaz bűnbánata

Ezt a videót megnézheted itt is: https://christ-bearers.wistia.com/medias/mu72r2m4pe
https://rumble.com/v3lv1l4-igaz-bnbnata.html
https://cos.tv/videos/play/47575218183771136
https://www.bitchute.com/video/06fuBbjYnldV/

https://vkpatriarhat.org/hu/igaz-bunbanata/
https://bcp-video.org/hu/igaz-bunbanata/

Iratkozzon fel a BKP hírlevelére https://bit.ly/3Ozn0Co

Drága papok, szerzetesek és hívők!
Mi, igazhitű katolikus püspökök kötelesek vagyunk Isten előtt és előttetek, Isten népe előtt világosan és igaz módon nyilatkozni a jelen egyházi állapotokról. Az apostolok utódaiként az igazhitű pápával együtt teljes felelősséget viselünk az egyházért. Sajnos, a jelenlegi pápa, Bergoglio Ferenc nem igazhitű, hanem heretikus, ezért nem érvényes pápa. Ebben az esetben az egyház iránti felelősség az igazhitű püspöki kollégiumra esik. Az apostolok ezen kollégiumából kizárattak Németország és Belgium püspökei, valamint minden olyan püspök, aki egységet alkot a herézisekben az érvénytelen pápával, Bergoglioval és az ő szinodális LMBTQ útjával.
Mi, katolikus püspökök beismerjük előttetek, drága papok és hívők, nagy bűnünket és most nyilvános bűnbánatot tartunk. Ez a bűn abban van, hogy nem Isten Igéje által vezettettünk, hanem páni rettegésben voltunk amiatt, hogy ha kiszakadnánk a heretikusnak és a Krisztus árulónak való alávetettségből, a heretikusok skizmatikusoknak bélyegeznének minket. Ez a megfélemlítés és ez a kolossszális hazugság, amelynek megnyitottuk magunkat, tartott bennünket rettegésben. S mindez azért volt, mert nem vettük komolyan Istent, Aki Igéjével anatéma alá helyezi a heretikusokat, azaz átok alá, a hamis evangélium miatt (v.ö. Gal 1,8-9). Nekünk főleg az volt a fontos, hogy a világ és a sok hamis katolikus előtt megtartsuk az excelencia és eminencia külső imageát. Nem volt fontos számunkra, hogy hogy tekint ránk Isten és az sem, hogy hogy állunk meg Isten ítélőszéke előtt. Inkább az önámítás felelt meg nekünk. Azt beszéltük be magunknak, hogy nem kell, hogy egyetértsünk az érvénytelen pápa LMBTQ szinodális útjának heretikus programjával és ugyanakkor hallgathatunk is rá és alá is vethetjük magunkat neki. Nem számított nekünk, hogy ez egy képtelenség. Ez az önámítás ugyanis nem követelt tőlünk semmiféle áldozatot az igazságért. Az, hogy ezzel folyamatosan elárultuk Krisztust és botránkozást keltettünk, nem érdekelt minket.
Bűnbánattal megvalljuk, hogy ebbe a skizofréniába a mi hűtlenségünk és a félelemünk vetett. Féltünk, hogy ha a valóság – hogy a heretikus az heretikus – függvényében cselekszünk, ellentéteket szítóknak, azaz skizmatikusoknak tekintenek majd bennünket. Ezzel azonban, ahogy ezt be is beszéltük magunknak, diszkvalifikáltuk volna magunkat az ún. katolikus nyilvánosság előtt. Emiatt az ún. „jó“ hírnév miatt, hogy ne nézzünk ki szétdobálóknak a heretikusok és a világ előtt, képesek voltunk naponta 7x megtagadni Krisztust. Ezt aztán hamisan megszenteltük azzal, hogy hiszen nekünk a katolikus egyház hűséges fiaiként így kellett cselekednünk. Ez volt a lelki skizofrénia következő foka. A bergogliánus Vatikánnal – amely fokozatosan vonta le az átkot – való egységünk miatt észrevétlenül tompultunk és vakultunk meg. Nem fogadtuk el, hogy Bergoglio Isten törvényével szembemenve jóváhagyja a homoszexualizmust, a transzszexualizmust, felszámolja Isten törvényeit és az objektíven érvényes erkölcsi normákat az Amoris laetitiaban, jóváhagyja a gyermekek szexuális nevelését és ajánlja nekik az ún. rigiditás mentes szexet, majd hegekkel telve ebek harmincadjára adja őket. Ezt a destruktív folyamatot lépésről-lépésre elfogadtuk, s ezzel bűntársakká váltunk és átkot vontunk magunkra. Néma kutyák voltunk, mert Isten törvényei eme megtaposásának részünkről nem voltak adekvát következményei. Sőt, amikor világosan szólt az USA volt nunciusa, C.M. Vigano prófétai szava, amely lemondásra szólította a heretikust és teljes homohálózatát, áruló módjára hallgattunk. Hallgatólagos beleegyezéssel a heretikus mögött álltunk, nem sorakoztunk fel Isten Igéje mögé, amely követelte Bergoglio lemondását. Amikor Müller bíboros a szinodális utat hittanilag inkompetensnek és egyházjogilag illegitimnek nevezte, nemcsak hogy tovább hallgattunk, de az aposztázis szinodális útját a szinodális találkozókon még támogattuk is.
Ebben a súlyos helyzetben, amely a katolikus egyház létéről vagy nemlétéről szól, őszintén kérjük Istentől a világosságot az igaz bűnbánathoz, hogy tudatosíthassuk bűneinket, azaz Krisztus elárulását, a szem eltakarását és a fül bedugását az igazság elől, a farizeizmust, a liberalizmust, a klerikalizmust, a herézisek elleni küzdelem kötelességének bűnös elhanyagolását, a gyávaságot, a világ szeretetét és a hiábavaló dicsőséget. Készségesen hagytuk magunkat becsapni a víruslerakathoz való ún. új és dinamikus hozzáállással, a kor ún. új követelményeivel, a bűn hamis kegyességgel való elfedésével és az ún. szubjektív hozzállás szükségességével. Nem akartuk meghallani a prófétai szót sem emberek által, sem a figyelmeztető helyzetek által, sem a lelkiismeret hangja által. Ez utóbbit levertük és elnémítottuk, és így jutottunk el a sötétségbe és hagytunk fel azzal, hogy megkülönböztessük az igazságot a herézistől, az erkölcsösséget az erkölcstelenségtől. Ráadásul kiirtottuk a prófétákat és a prófétai hangot a szívünkben, hogy a hamis prófétákra, a heretikus teológusokra figyelhessünk ahelyett, hogy tőlük, mint vad farkasoktól megvédtük volna a juhokat. Teljes mértékben érvényes volt ránk, hogy jobban szerettük az emberi dicsőséget, mint Isten dicsőségét.
Urunk, mindezt Előtted és az egyház előtt megvalljuk mint a mi bűneinket. Elszörnyülködve állapítjuk meg, hogy a teljes lelki vakság, süketség és a megkeményedett szív állapotába jutottunk. Nem akartuk meglátni, meghallani, sem tudatosítani, hogy a pusztulás útján járunk. Állandóan azt beszéltük be magunknak, hogy nem tévedhetünk, ha a Szentatyára hallgatunk, holott tudtuk, hogy már Júdásra figyelünk és vele együtt eláruljuk Krisztust. Most ezt bűnbánattal és nyilvánosan megvalljuk.
Megvalljuk az emberek vakcinálásra kényszerítésének a bűnét is. Mi hozzájárultunk ehhez aktívan vagy passzívan. Hagytuk, hogy a hazugság és a halál eme lelke működhessen az egyházmegyénkben. A lelkiismeretünket számos tragikus következmény terheli, nemcsak az emberek egészségére és életére, hanem a lelkére vonatkozóan is. A bergogliánus Vatikánnal való egységben maradva az embereket a becsippeléssel az antikrisztus uralma alá hajtanánk, majd végül a kénköves tüzes tóba.
Hazudtunk magunknak és az embereknek is, hogy a szinodális LMBTQ út valami teljesen más, mint ami valójában. És egyáltalán az a tény, hogy Németország és Belgium tovább folytatja a hivatalos aposztázist és mi, az apostoli kollégium mindezzel kapcsolatban ezidáig hallgatunk, a belső árulás jele. Tudjuk, hogy Bergoglio Vatikánja ezekkel az égbekiáltó bűnökkel egyetért, és ennek ellenére nem voltunk képesek kiállni Isten igazságáért és Bergogliot a homohálózatával együtt leleplezni.
Saját virtuális valóságunkban éltünk, és az igazság hangját ezekbe a dimenzióinkba vezettük át, ahol Isten és Igéje nincs komolyan véve. Számunkra a katolikus püspöki image megtartása volt a fontos, aki egységben van az ún. Szentatyával. Nem akartuk beismerni a valóságot, hogy ő anatema által kizáratott az egyházból. A vele való egység miatt anatémát, azaz átkot vontunk magunkra és egyházmegyénkre is.
Ha egy Krisztushoz hű pap abbahagyná a heretikus említését a liturgiában, hidegvérrel exkommunikálnánk őt. Most tudatosítjuk, hogy a gondolkodásunk eltorzult – képesek voltunk megölni Krisztust a Hozzá hű papok szívében. Ez a mi Krisztus árulásunk és lelki vakságunk jele. Mi kötelesek voltunk Krisztus tekintélyével megtiltani az érvénytelen pápa nevének említését a liturgiában. Ehelyett komédiáztunk és buzgón őrködtünk, hogy nehogy egy pap is bátorságot nyerjen ahhoz, hogy ne említse a heretikus nevét a liturgiában. Így elkerülné az átkot, amely alatt tartottuk az egész egyházmegyénket az ún. Szentatya iránti álengedelmességünkkel. Igen, az átok megtartásában mi vagyunk a legnagyobb bűnösök, amely ma egyházmegyénken van. Miattunk változott meg a katolikusok gondolkodása úgy, hogy nem képesek a bűnt bűnnek és az ocsmányságot ocsmányságnak nevezni, és főleg nem képesek igaz bűnbánatot tartani. Ez corpus delicti, amely leleplezi a tekintéllyel való visszaélésünket és Isten ellenes szörnyű bűntetteinket. Ezt most bűnbánattal megvalljuk és nyilvánosan bűnbánatot gyakorolunk, mert a szabadulás egyetlen útja a bűnbánat. Ha a bűnben megátalkodottak maradunk, mi is felelősek vagyunk Krisztus Titokzatos Testének tömeges elárulásáért és drasztikus öngyilkosságáért.
Dániel prófétával együtt kiáltunk: „Uram, te nagy és félelmetes Isten, … Vétkeztünk, gonoszságot követtünk el, istentelenül cselekedtünk, (a szinodális LMBTQ lázadáshoz való csatlakozással), eltávoztunk és elfordultunk parancsaidtól és végzéseidtől (azzal, hogy respektáltuk Bergogliot, a hamis pápát, aki Isten ezen törvényeit nemcsak áthágja, de meg is semmisíti). … Nem engedelmeskedtünk szolgáidnak, a prófétáknak, akik nevedben szóltak … ( Sokszor a bátor papok vagy anonim hívők, akik prófétai hang voltak és lelkiismeret-furdallásunk.)… az arcpirulás pedig, miként a jelen mutatja, a miénk …minden férfié (minden katolikus püspöké) … Ekkor ránk hullott az az átok és az a fenyegetés, (a hamis LMBTQ evangélium miatt, amelyet a hamis pápa a szinodális úttal hirdet) … Most azonban hallgasd meg, Istenünk, szolgád könyörgését és esdeklését (az enyémet, mint bűnbánó püspökét) … a te nagy irgalmasságodban bízva terjesztjük színed elé könyörgéseinket. … Légy kegyes, Uram! Figyelj ránk, és cselekedj önnön kedvedért késedelem nélkül, Istenem,…” ( v.ö. Dán 9,4 köv.)
Nyilvánosan elszakadunk most a bergogliánus szektától. Ezzel az elszakadással levetjük magunkról az átkot, amely rajtunk és egyházmegyéinken volt.
Felszólítjuk a papokat, hogy a nyílt eretnek és Isten ellen lázadó – Júdás és aposztata Ferenc – nevét ne említsék a szent liturgiában és újból le ne vonják magukra és a hívekre az átkot.
Titeket, drága papok, kérünk, hogy naponta imádkozzatok egészen október végéig, ha lehetséges a tizenöttizedes rózsafüzért. Ezekben a történelmi napokban a katolikus egyház létéről vagy nemlétéről van szó. Ez az egész történelem legdrámaibb időszaka.
A Legszentebb Szűzanyához fordulunk és Kérünk, Anyánk, taposs a pokoli kígyó fejére!

Imádságot kérve és áldást küldve
a katolikus egyház bűnbánó, igazhitű püspöki kollégiuma


2023. 7. 29.